Szerkesztette: Mezei József Lektor: Kisfalvi Zsuzsa, Somogyiné Kuti Ilona Tartalom Ajánlás Módszertani ajánlások a gyakorlatok végrehajtásához Helyes testtartás ( Somogyiné Kuti Ilona) A láb és a lábszár izmainak fejlesztése ( Pektor Gabriella) A csípőízület gyakorlatai I. ( Ramocsa Gábor) A csípőízület gyakorlatai II.
Hátul tedd mindkét kezedet a popsidra, miközben a homlokodat megtámasztod a talajon. Óvatosan emeld fel a fejedet és a törzsedet a talajról, amíg kényelmes, majd lassan tedd vissza. Tipp: A gyakorlatból 2X10 sorozatot végezz Mire figyelj? A fej végig a törzs meghosszabbítása legyen, emelés közben végig a talajt figyeld. Csak addig emeld fel a fejedet sé a törzsedet a talajról, amíg az kényelmes. Mit fejleszt a gyakorlat? A méyhátizmot. Képek forrása: Profimédia
:) RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS - Másold le a füzetedbe! A levegő nyomása, a légnyomás nem állandó. A különböző légnyomású területek között légáramlás, szél keletkezik. A szeleket irányukkal és erősségükkel jellemezzük. A szél az ember számára fontos és környezetet kímélő erőforrás. Feladatok: Nézzetek utána és írjátok le a füzetetekbe - Mi az orkán, a tornádó, a hurrikán, a ciklon és a tájfun? Vizipók Csodapók - akiről az órán beszéltünk... a légnadrágjában: a kristály-palotájában (levegőbuborékokkal töltött víz alatti hálójában): a valóságban - Búvárpók: Termszetismeret 5. B.
Slides: 6 Download presentation A levegő nyomása és a forrás Tlak vzduchu a var A levegőburok Földünk körül gázréteg van, amelyet atmoszférának nevezünk • A Föld magához vonzza a gáz apró részecskéit, amelyek ebben a rétegben találhatók • Az atmoszféra felső rétegei nyomást gyakorolnak az atmoszféra alsóbb rétegeire. Ez a nyomás annál nagyobb, minél közelebb vagyunk a Föld felszínéhez. Ezt nevezzük atmoszferikus nyomásnak. • 1. kísérlet • Eszközök: pohár, víz, papírlap • Munka menete: Megtöltjük a poharat színültig vízzel, és a papírlapot a pohárra rányomjuk. • Megfigyelés: Ha ügyesen megfordítjuk a poharat, a papírlap megtartja a vizet. • Magyarázat: A papírlapra alulról hat az atmoszferikus nyomás. 2. kísérlet • Eszközök: üreges henger, rugalmas hártya, vákuumszivattyú • Munka menete: Az üreges hengerre kifeszítjük a hártyát. Ezután kiszivattyúzzuk a hengerből a levegőt. • Megfigyelés: A levegő kiszivattyúzása előtt a hártya feszes, a kiszivattyúzás után benyomódik • Magyarázat: A külső levegő nyomása lenyomja a rugalmas hártyát.
A nyomás változása • A Földön az alacsonyabban fekvő helyeken nagyobb a nyomás, mint a magas hegyekben. • A folyadékok forrása függ a nyomástól is. • A folyadék melegítésekor a nyomás a buborékokban növekszik. Ha ez a nyomás eléri és kissé meghaladja a külső atmoszferikus nyomás értékét, a buborékok a felszínhez emelkednek. • Ezért van az, hogy az alacsonyabb nyomáson alacsonyabb hőmérséklet kell, hogy a buborékben kialakuljon ez a nyomás. Magasabb atmoszferikus nyomás 100 °C Alacsonyabb atmoszferikus nyomás 90 °C A nyomás felhasználása • Mivel a magas hegyekben alacsonyabb a nyomás, ezért alacsonyabb hőmérsékleten forr a víz, és a ételeknek hőmérséklet nem elég egyes ételek megfőzésére. • Ha az éteket gyorsabban akarjuk megfőzni, akkor kuktafazekat használunk, melyben a gőz csak egy szelepen keresztül távozhat. Ebben a fazékban a magasabb nyomás hatására a víz csak 120 °C-on kezd forrni, ezért az étel gyorsabban megfő.
A tenziógörbe p (Pa) Telítési görbe ϕ= víz ps 2 pg 1 pg ps túlhevített vízgőz t (oC) t Relatív nedvességtartalom (egy adott hőmérsékleten! ) A számítások alapja 1 kg száraz levegő és a benne lévő x kg vízgőz, azaz 1+x (kg) nedves levegő. Kapcsolat a relatív és abszolút nedvességtartalom között x= mg pl ⋅ V = ml ⋅ Rl ⋅ T ml p g ⋅ V = m g ⋅ Rg ⋅ T pl ml Rl ml 287 0, 622 = ⋅ = ⋅ = p g mg Rg mg 462 x x = 0, 622 ⋅ pg p − pg x p ϕ= ⋅ x + 0, 622 ps Az h-x diagram h (J/kg·K) túlhevített mező h= l. t= áll. h= áll. t= áll. p g ( mb ar) ϕ=. áll ál ϕ= 1 t>0 0 t<0 jég víz ködmező x (kg/kg) A nedves levegő állapotváltozása felületi hőcserélőben h (J/kg·K) h h h2 t2 h 2 1 3 t2 t3 ϕ1 Harmatponti hőmérséklet. ϕ= 1 p g ( mb ar) t1 ϕ2 x3 x1 Ha felületi hőcserélőben történő Ha a a felületi hőcserélőben történő Felületi hőcserélőben történő hűtés véghőfoka kisebb, mintmint az hűtés véghőfoka nem kisebb, fűtés esetén nem változik az azabszolút abszolútgőztartalomhoz gőztartalomhoztartozó tartozó abszolút gőztartalom, aakkor relatív harmatponti harmatponti hőmérséklet, hőmérséklet, akkor a a nedvességtartalom csökken.
A felfele nyíló oldalajtók kitámasztására is alkalmazhatóak a gázrugók. Válasszon járművéhez való ajtókitámasztó gázteleszkópot keresőnk segítségével: Gázteleszkóp kereső
d) A gőz felfelé áramlásának sebességét növeli. 5. Melyik állítás igaz? a) A forráshő a belső energia növekedésével egyenlő. b) A forráshő a gőz tágulási munkájával egyenlő. c) A forráshő a gőz mozgási energiájával egyenlő. d) A forráshő a belső energia növekedés és a tágulási munka összege. 6. A főzés gyorsítására gyakran "kuktafazekat" (zárt edényt) használnak. Miért? a) Zárt edényben nagyobb nyomáson, magasabb hőmérsékleten jön létre a forrás, az egész anyag magasabb hőmérsékletű. b) Zárt edényben nagyobb nyomás jön létre, mely felbontja a fehérjemolekulákat. c) Zárt edényből a gőz nem tud elszabadulni, s puhítja az anyagot. d) Zárt edényben a gőz a folyadék belsejében marad, s puhítja az anyagot. 7. Hajnalban szabad térben harmat keletkezik. Miért? a) A levegő ekkor hűl le annyira, hogy a pára kicsapódik. b) A föld és a növények ekkor bocsátják ki a legtöbb párát. c) A páradús, nehezebb levegő ekkor éri el a felszínt. d) Harmat egész nap egyenletesen keletkezik, csak éjszaka nem párologtatja el a nap.